Csütörtökön vagy pénteken havazhatott, mert ma már pályán kívül is lehetett menni. Felfelé teljesen ok, lefelé azért vigyázós, jó lácet még nem vinnék.

Kényelmesben indultunk felfelé, kisfiamat beülőben gumikötélre kötve. Nem sokat feszült a kötél, nagyon szépen tipegett utánam. Látta-hallotta eleget, nem kellett sokat magyarázni, meg hát még csak 8 éves, majd kialakul a mozgás. Ne emeld a lábad, csoszogj! egyedül ezt mondtam neki. 1:40-et mentünk Deres-re, ami nem is rossz. Rövid mendedékházi-szénhidráttöltés után az É-i pályán próbáltunk lemenni, ami tükörjég volt. Addigra a szél is beindult, lett egy 30-40kmh alap 50 körüli befújásokkal. Srácok azt mondták, hogy na ezt nem, Sifinek az új Sideral-ja szütttörte a lábát, nekem meg az új TLT5-ön nem passzolt a kötéshez, közéesett. El is ment a lécem, mikor oldott, mert persze szökevénypánt otthonmaradt.

Na akkor hazamenés.

Mi Sifivel visszacsoszogtunk, gyerekek le, hogy azért majd lenntről liftezhessenek. Aztán jött a telefon, hogy lennt jó a hó, nincs szél, vettek napijegyet. Hát akkor az öregek elvannak a büfében. Aztán csak lecsúsztam sifi lécével Jasnára, mert hiányoltak. Aztán valahogy elment odalenn az idő, elültünk a büfében. Végül 2:46-kor sikerült elindulni. De valahogy egyáltalán nem jutott eszebme, hogy akkor most igyekezni kell, mert késő van. A nap és a fényviszonyok tűntek furcsának, mert nem láttam, csak hogy már elég vörös a hegy mögött. Igyekeztem felfelé(68p lett a Jasna-Chopok Ház), már szépen sötétedett. A gyerekek még sehol... Nekiestünk Sifivel, átállítottuk a kötést, közben végre megjöttek a srácok. Úgy kellett bekönyörögniük magukat a liftbe, mert már lekapcsolták, és mutatta nekik kedvesen a szlovák liftesbácsi, hogy "gyalog" fiúk! Valami nő volt ott aki rábírta a csávót, hogy vigye már fel őket. Szép estének néztünk volna elébe, ha f4-kor gyalog nekivágnak a hegynek...

Tanulság: Ha rövid a nappal, legyen nálad fejlámpa, és akkor nyugodtan lehet bojongani éjjszak is a gyerekekkel a hegyen...