Kialakult ami már nagyon régen volt a hegyen, hogy arra megyünk, amerre csak akarunk. A nagy 2014-es fagykár korlátozza a lehetséges lesízéseket, de 500m-ig bármerre-bármit lehet sízni a kidőléseket elkerülve.

Bélával, és 4 gyerekkel mentünk fel, Djenő felől. Az erdészeti út persze nincsen takarítva, glatt jég, hóláncot kellett szerelni, mert sokan voltunk az összkerekesre. A finom porhavon elképesztően csúszott a fóka, öröm volt a csoszogás. A zöldet nyáron majd kicsit takarítani kell a túristaút mentén, mert figyelős hogy hol-mi áll ki a hóból. Matykóval kicsit hamarabb értünk fel, mint a többiek, ezért gyorsan mentünk egyet Oltár-kő felé. Aztán lecsúsztunk kőkorsókig, ahonnan azért a gyerekeknek technikás volt a feljövet, Jankóra adtam is firnvasat. A toronynál pihentek egyet, addig mi Bélával ismét lementünk Oltárkőig. A zöldön a hazacsúszást mindenki élvezte, noha itt 3 helyen is bele kell gyalogolni.